A Kárpát-medence régiói sorozat...
A Magyar Tudományos Akadémia pécsi központú Regionális Kutatások Központja
több részből álló könyvsorozatot indított "A Kárpát-medence régiói"
címmel. E kutatási kezdeményezést nem valaminő történelmi nosztalgia,
hanem inkább a jövő építése hívta életre. Olyan jövőé, amely az Európai
Unió területén már jórészt megvalósult: az egyes tagállamokon belüli régiók
országhatáron túllépő gazdasági együttműködésére, integrációjára támaszkodva
új európai gazdasági nagy térségek és dinamikus fejlődési tengelyek formálódtak
ki, mint például az észak-mediterrán (Barcelona-Lyon-Marseille-Milánó
tengely. Ezek az új tengelyek maguk után húzzák korábban kevésbé fejlett
régiók fejlődését, ily módon is mérsékelve az EU-n belüli területi egyenlőtlenségeket.
Mindez a nemzetállamok területi szuverenitását nem csorbítja, csak kifejezi
azt a már sokszor leírt, XXI. század eleji világgazdasági térszerveződést,
amelyben a globális hálózatoknak lokális (regionális) hálózatok képezik
az ellensúlyát.
Az MTA Regionális Kutatások Központja e kutatással kettős feladatot vállalt.
Az egyik annak a vizsgálata, hogy a Kárpát-medence integrálódhat-e európai
gazdasági nagytérséggé, előnyére fordítva Európa nagy történelmi régiói
közötti köztes elhelyezkedését; a másik pedig a regionális tudomány módszereinek
és alkalmazásának elterjesztése a határon túli magyar tudományosság körében.
A Kárpát-medencei régiók fejlesztési adottságainak feltárása, a gazdasági
fejlődés társadalom- és gazdaságpolitikai feltételeinek számbavétele,
a területi integráció már kifejlett elemeit mutató központok s tengelyek
meghatározása az egyes régiókban dolgozó szakemberek s a magyarországi
kutatók közös munkája.
A Kárpát-medence - természeti földrajzi nagytáj. Belső változatossága
hagyományosan nagy szerepet játszott az élelmiszer- és a bányatermékek
cseréjében, a településhálózat és a közlekedési vonalak formálódásában.
Modern formájában a környezetvédelemben s gazdálkodásban, a természetközpontú
turizmusban újulhat meg a természeti tájhatás. A Kárpát-medence - történelmi
régió. A XIX. század második felének ipari forradalma s a modern urbanizációelső
hulláma egységes állam- és gazdasági jogi keretben játszódott le. Ugyanakkor
számos, modern tartalommal is megtölthető infrastrukturális és mentalitásbeli
előny származhat. És számos sérelmi jegyzék, panaszlista, gyanakvás és
előítélet is fennmaradt. Bár ezek gyakran keltenek feszültségeket, nem
nagyobbak, mint Európa más részein - csak minket közelről érintenek. A
regionális integráció sok feszültséget oldhat a nyilvánvaló érdekközösség
alapján.
A Kárpát-medence - Európa kevéssé fejlett nagytérsége, fejlett, lassan
tengelyekké összeérő szigetekkel (mint amilyen pl. Budapest vagy Pozsony
városrégiója). A felzárkózás mindnyájunk érdeke. Az eredményes regionális
integrációnak elsősorban a helyi érdekeltségen, a gazdasági-vállalkozói
szféra érdekeltségén kell alapulnia - az nem állami akciókon múlik. A
kezdeményezés, a fejlesztés, az együttműködés szervezése az üzleti szféráé.
Az úttörő s ma is példaadó Basel környéki német-francia-svájci nemzetközi
régió (a Regio Basiliensis) is magánkezdeményezésből született, s csak
jóval később csatlakoztak a kormányzati szervezetek. A régióépítés fontos
szereplői - például a kultúrafejlesztésben - a civil szervezetek. A kormányzati
szervek közül a helyi (területi) önkormányzatok szerepe fontosabb, hiszen
közvetlenül vehetnek részt a település- és területfejlesztésben. A központi
kormányzatok feladata az, hogy törvényi szabályozással, kompetenciák és
pénzügyi források decentralizációjával segítsék kibontakozni a regionális
integrációt. A regionális integráció egészét nem a központnak kell terveznie
s szerveznie, csupán korrigálnia kell a regionális fejlődés menetét.
Melyek az esélyek a Kárpát-medence európai nagyrégió kibontakozására?
Nem kevés nehézség áll útjában: érzelmi akadályok, az erős állami centralizáció
lassú oldódása, a látványos, gyors fejlődés csekély esélye. Ám több van
a mérleg kedvező serpenyőjében. Mindenekelőtt a Kárpát-medence országainak
erős felzárkózási törekvése, s ennek következtében a nyugat-európai térfolyamatok
önkéntes követése: a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság
lehetséges közvetítő szerepe, a térséget átszövő régi és új kapcsolatok.
És talán nem utolsósorban az a tény, hogy fiatal kutatók és tervezők,
az MTA Regionális Kutatások Központjának irányításával elkészítették a
regionális fejlesztési programok alapjául szolgáló régiótanulmányokat.
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
A sorozat nyolcadik kötete az Észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyét, 27 kistérséget és 389 települést magában foglaló régió az ország második legnagyobb területű és népességű tervezési-statisztikai régiója, központja pedig a vidéki Magyarország legnépesebb, a "Tiszántúl fővárosának" is nevezett makroregionális szerepkörű centruma, Debrecen. Megkülönböztetett tudományos és fejlesztéspolitikai érdek tehát az Észak-alföldi régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése és bemutatása. .... Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
E kötet azt a térszerkezeti egységet mutatja be, amelyik különleges szerepet tölt be már csak történelmi múltjánál, sajátos fejlődési pályájánál fogva is a Kárpát-medencében. A Vajdaság volt ugyanis e tájon az egyik olyan területi-politkai egység, amelyik hosszabb-rövidebb ideig "régióként" működött. A mai Vajdaság három történelmi régióból (Bácska, Bánság-Bánát és Szerémség) jött létre.
A kötet megírásában közreműködtek az Újvidéki Egyetem Földrajzi Intézete, a szabadkai Közgazdaság-tudományi Kar oktatói, illetve a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai. .... Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
E kötet azt a térszerkezeti egységet mutatja be, amelyik különleges szerepet tölt be már csak történelmi múltjánál, sajátos fejlődési pályájánál fogva is a Kárpát-medencében. A Vajdaság volt ugyanis e tájon az egyik olyan területi-politkai egység, amelyik hosszabb-rövidebb ideig "régióként" működött. A mai Vajdaság három történelmi régióból (Bácska, Bánság-Bánát és Szerémség) jött létre.
A kötet megírásában közreműködtek az Újvidéki Egyetem Földrajzi Intézete, a szabadkai Közgazdaság-tudományi Kar oktatói, illetve a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai. .... Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
A sorozat ötödik kötete a magyarországi Nyugat-dunántúli régió társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék alkotta fejlesztési régió több szempontból sajátos vonást mutat. A térség a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, geopolitikai helyzete következtében a rendszerváltozás nyertese, dinamikus növekedési pálya és látványos policentrikus területi fejlődés jellemzi az innovációra épülő fejlesztések, a kulcságazatokban (autó-, gép- és elektronikai ipar) kiépült modern hálózati együttműködési formák (klaszterek) eredményeként.... Tovább
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki.
Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatásnak, gazdasági szakembernek egyaránt... Tovább
A Dunántúl a magyar térszemlélet egyik történetileg kialakult nagytérségi fogalma. (Hosszú évszázadokon keresztül nem volt egyértelmű, hogy „honnan kell nézni az országot", míg végül a pozsonyi, illetve a pesti nézőpont vált uralkodóvá.) A nagytér többféle belső tagolásban, felosztásban (kettes, hármas, négyes stb.) fogalmazódott meg a területi elemzésekben. A nagytérség szinte közmegegyezéssel elfogadott határain belül bizonytan volt a belső felosztás. Ennek részben természeti, részben pedig történeti, településhálózati, identitási stb. okai voltak.
A Dél-Dunántúl égtáji, topográfiai térmegjelölés, mely a modernizáció időszakában többféle helyzet-meghatározottságban, területi lehatárolásban, funkcionális tartalommal jelent meg az itt élők, valamint a területet kívülről érzékelő elemzők, minősítők számára. (Az „Alsó-Dunántúl" megnevezés történetileg szinonimaként létezett korábban.) A Dél-Dunántúl lehatárolása csak kevés esetben jelentette egyértelműen a Dunántúl kettéosztottságát (erre is volt példa 1971-ben), sokkal inkább valamilyen kisebb területi egységre, képződményre vonatkozott a megjelölés.
Tovább
Sorozatunk
második kötete a Kárpát-medence északi térségeinek területi fejlődését
elemzi. A történelmi Felvidék a "Magyar-medencét" északról határoló hegykeretet,
illetve az ennek déli határán húzódó vásárvárosi övezetet foglalta magában,
a mai magyarországi Északi-középhegység területét is beleértve. E nagyrégiót
a történelem során nevezték Felföldnek, Felső-Magyarországnak és Felvidéknek.
A történelmi Felvidék Északnyugat-Felvidékből, valamint Északkelet-Felvidékből,
illetve a XVI. századig közigazgatási egységként is működő Alsó- és Felső-Magyarországból
állt: az Északnyugat-Felvidék - lényegében az osztrák-morva határtól,
a Dévényi-kaputól a Dukla-hágóig, illetve a Gömör-Szepesi-érchegységig,
ettől délre a mai Magyarország területére áthúzódó déli vonulatokig, a
Zempléni-hegység (az Eperjes-Tokaji-hegység), a Bükk, a Mátra, a Cserhát
és a Börzsöny vonulatáig húzódott. A trianoni békeszerződés
óta a Felvidékhez sorolható a Csallóköz síksága is....Tovább
A
sorozat első kötete a határon túli tömbmagyarság régiója, a Székelyföld
társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit
méri fel. Az MTA Regionális Kutatások Központja a regionális tudomány
fejlesztésére kidolgozott stratégiája az 1990-es évtized végén e diszciplína
határon túli magyar tudományosságban való meghonosításának célját fogalmazta
meg. Fiatal székelyföldi értelmiségiek egy csoportja - részben a Sapientia
Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karához kapcsolódva - Székelyföld
2000 elnevezéssel munkacsoportot szervezett, amelynek célja a területi
kutatásokra való felkészülés, a székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozásának
tudományos megalapozása volt. E tudományos műhely 2000-ben Tusnádfürdőn,
2001-ben és 2002-ben Csíkszeredában száz fős közreműködői körrel konferenciákat
szervezett a Székelyföld társadalmi, gazdasági és kulturális állapotának
értékelésére. ... Tovább